Élménybeszámoló képekkel – KATTINTS!

„Határtalanul!” Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek

Erdélyi utazásunk, élményeink

A 7. évfolyamunkkal 2024 augusztusában pályáztunk a Határtalanul! programra. Miután sikeresen megnyertük a pályázatot, lehetőségünk nyílt Erdélybe utazni négy napra a 7.a és 7.z osztállyal 2025 májusában.

A tanulmányi kirándulásra előkészítő órákon készültünk fel Ági néni segítségével, amelyeken megismerkedtünk Románia, szűkebben Erdély történelmével és földrajzával. Az Okosdoboz Barangoló feladatai is segítették a felkészülésünket. Vállaltuk, hogy a kirándulás minden állomásán egy-egy csoport bemutatja látnivalókat.

Május 6-án, kedden indultunk 35 tanulóval és 4 felnőtt kísérővel.

Első állomásunk Arad volt. Itt énekkel, verssel, koszorúzással emlékeztünk meg a 13 aradi vértanúról, Csenge és Maja sok érdekes dolgot mesélt róluk.

Innen Solymosvárra utaztunk. Sajnos a vár nincs jó állapotban, balesetveszélyes. Ezért nem mászhattunk fel, csak lentről néztük meg és a tájékoztató táblánál készítettünk csoportfotót.

Ezután Déva vára következett utunk következő állomásaként. Mivel nem működött a felvonó, ezért gyalog másztunk fel a várhoz. Jó kis túra volt. Kellemesen elfáradtunk. De megérte, mert csodás kilátás nyílt a környékre. A tájékoztató táblák kígyó veszéllyel fenyegettek, de egyet sem láttunk. Csúnya felhők gyülekeztek, ezért visszaindultunk. Mire leértünk, csodaszépen kisütött a nap.

Délután Vajdahunyad várában barangoltuk be a kínzókamrát, lovagtermet. Felmásztunk a toronyba is. Végül az egyik teremben egy nagyon szép kiállítást tekintettünk meg.

Első este Csernakeresztúron szálltunk meg. Két külön helyen (Nisztor panzió, Andero panzió) volt a lányok és a fiúk szállása.

Az egyik szálláshelyen, az Andero Panzióban, meghallgattunk egy nagyon érdekes előadást egy helyi méhésztől, Márton Ferenctől. Közben lépesmézet és propoliszt kóstolhattunk. A végén vásárolhattunk tőle mézet is és interaktív módon kipróbálhattuk a méhész szakmát, öltözetét is felpróbálhattuk. Mi is ajándékkal kedveskedtünk neki.

A második nap az isteni finom svédasztalos reggeli után az első állomás Gyulafehérvár volt. Szerencsére elállt az eső, ami kora reggel óta esett. A híres Szent Mihály-székesegyházban megkoszorúztuk Hunyadi János emlékhelyét, elénekeltük a magyar himnuszt. Sétáltunk és nézelődtünk a belvárosban.

Innen Segesvárra mentünk. A történelmi városban sétálgattunk. Megnéztük az Óratornyot, a városfalról gyönyörködtünk a lent elterülő város látványában, felmásztunk a Diák lépcsőn. Egy szép kis eldugott téren koszorúzással emlékeztünk meg Petőfi Sándorról a Petőfi szobornál.

A második nap harmadik állomása Farkaslakán volt. Itt Tamási Áronra emlékeztünk. A sírjánál koszorút helyeztünk el, elénekeltük a székely himnuszt, és az Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő kezdetű népdalt. Az ének előtt rövid bevezetőt hallhattunk diákjainktól a székely himnusz történetéről, a dal szövegéről.

A szemközti vásárban megnéztük a helyi kézművestermékeket, s kosarakat, lekvárt, cserépedényt, népviseletet, és ajándéktárgyakat vásároltunk

Az utolsó megállónk Csíkszentimrén, egy csokiműhelyben volt, a Krausz kézműves csokoládémanufaktúrában. Előadást hallgattunk meg Fazakas Szilárdtól a csokikészítésről, megnéztük a gépeket, a hűtőket, isteni csokikat kóstoltunk. A látogatást csokivásárlással koronáztuk meg.

A második este Csíkszeredán szálltunk meg egy nagyon szép, és kényelmes szálláson a Jakab Antal Házban, ugyanott, ahol, mint megtudtuk Ferenc pápa is megszállt 2019-ben. Két diákunk a pápa egykori pihenőszobájában kapott szállást, amelyre nagyon-nagyon büszkék voltak.

A harmadik napot Csíkszeredán sétával kezdtük. Megnéztük a Borvízforrást, a Barátok Feredőjét, megsimogattuk a könnyező Mária szobor lábát a Csíksomlyói Templomban. Igazán meghitt hangulatban indult ez a napunk. Sajnos a délelőttre tervezett focimeccset az eső elmosta a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola tanulóival. De az ajándékunkat itt is átadhattuk és beszélgethettünk is. Érdekes volt hallani ők hogyan beszélnek magyarul, gyűjtögettük a számunkra ismeretlen kifejezéseket.

A délelőtt Szovátán folytatódott a Medve tó mellett sétáltunk, rácsodálkoztunk a sóhegyre és amíg esett az eső lángost és fagyit kóstoltunk.

Délután a Királyhágón keresztül Tordán leereszkedtünk a sóbányába, ahol felkészülő diákjaink rövid ismertetőt tartottak. Közös csoportfotó után több csapatban ismerhettük meg a bányát, többen a tóhoz is eljutottak, s a sószigeten kipróbálhatták csodálatos akusztikáját a térnek, a sóbányának. Lifttel tértünk vissza a felszínre, élményekkel telve. Legtöbbünknek kedvenc helye lett a kirándulási színhelyeink közül. A parajdi sóbányához nem jutottunk el, mert ezidőben életveszélyes vízszivárgás miatt lezárták.

A harmadik napon Kolozsváron szálltunk meg. Vacsora után esti városnézésre mentünk a belvárosba. A Fő téren a Mátyás király emlékműnél is fotózkodtunk, majd megtekintettük még az esti fényekben a városközpontot.

A negyedik napon a folyamatos esőzések miatt útlezárás volt a Pádis fennsík felé, így nem tudtuk meglátogatni a fennsíkon levő cseppkőbarlangot. Emiatt kicsit szomorúak voltunk, mert a nyolcadikosok tavaly szuper dolgokat meséltek róla.

Helyette viszont felmentünk a Csonkatoronyba Nagyszalontán és az Arany János életéről szóló kiállítást tekintettük meg, illetve interaktív feladatokat oldottunk meg. A végén fagyival koronáztuk meg a napot, a kirándulásunkat.

Élményekkel gazdagodva tértünk haza Makóra este fél hétre.

Élményeinket és tapasztalatainkat 2025. június 4-én a nemzeti összetartozás napján osztottuk meg diáktársainkkal közös énekléssel, a kiránduláson készült fotók bemutatásával és kiállítással. Elsőként a Kicsinyek Kórusa énekelt egy erdélyi népdalcsokrot, majd Mentovics Éva: Magyar szívvel, lélekkel című versét hallgattuk meg Balogh-Vigh Hanna előadásában. Ezután a 7. osztályosok zenés beszámolója következett, majd közösen elénekeltük a Székely himnuszt.

Köszönjük a csodálatos lehetőséget, hogy résztvehettünk ezen a tanulmányi kiránduláson.

Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 7.a és z osztálya