Határtalanul – Erdély 2024. május 27-31. HAT-KP-1-2023/1-001074
A kirándulást egy történelem és egy földrajz előkészítő óra előzte meg. Az elhangzottak ellenőrzésére plakátokat kellett készítenie a diákoknak. 2-3 fős csoportokban dolgozhattak együtt a következő témakörök egyikét kiválasztva:
Maci-túra: Erdélyben honos barnamedvék bemutatása (testfelépítés, táplálkozás, jellemző tulajdonságok), hogyan élnek, milyen a kapcsolat az emberekkel.
„Magos Déva várát ……”: vers alapján a vár építése képekben (rajzban) – képregény
Torockói népviselet bemutatása: rajz és magyarázó szöveg
Petőfi és Erdély: egy kis irodalmi kapcsolódással, mely versek, települések kapcsolódnak a költőhöz
Ady és Várad: a költő és város kapcsolatának bemutatása (versek, költőtársak, irodalmi élet)
„Szülőhelyem Szalonta”: Arany János emlékezete a településen
Hunyadiak és Erdély: Vajdahunyad-Kolozsvár-Gyulafehér kapcsolódása a családhoz, történelmi emlékek
Köszönjük a Barangoló Digitális tár kínálta feladatokat.
1. NAP
Reggeli indulásunk után az első megállónk Nagyszalonta. Itt találkoztunk az idegenvezetőnkkel, aki elmesélte a település és Arany János kapcsolatát, mit fogunk látni a Csonkatoronyban, hogyan kapcsolódik a költő életéhez. Végig néztük a kiállítást az interaktív feladatokon kipróbáltuk mire emlékszünk. Megnéztük a költő szülőháza helyén álló házat, láthattuk hogyan éltek akkor az emberek és elhelyeztük tiszteletünk koszorúját. Következő megállónk a Pádis fennsík a Biharhegységben. Sok buszozás után túrázás következett. A Medvebarlangban kellemes hűvösben megnéztük a névadó barlangi medve csontvázát. Lélegzet elállító látványban volt részünk. Túránk következő állomása a Schmidl vízesés, napsütéses időben kellemes sétával jutottunk el a vízeséshez. Jólesett a mozgás. Napunk zárásaként Csernakeresztúron elfoglaltuk szállásunkat.
2. NAP
A várak napja következett. A Hunyadi család fészkét Vajdahunyad várát néztük meg először. Nagyon szépen felújított középkori várat láthattunk. Sportos csapat révén nem felvonóval másztuk meg a Dévai várat. Elfáradtunk. A kilátás viszont kárpótolt bennünket. Láttuk városunk folyóját is. Következő állomásunk az Erdélyi Fejedelemség fővárosa Gyulafehérvár volt. Itt megelevenedett mindaz amit a történelem órákon tanultunk: a főtér, a középkori városrész, a székesegyház. Mindezt végig sétáltuk és elhelyeztük koszorúnkat Hunyadi János szarkofágján. Az esti órákban Torockón elfoglaltuk szállásunkat.
3. NAP
A harmadik nap első része a torockói hagyományok megismerésével telt. Napjainkban már nem része a lakberendezésnek a festett bútor. Itt rácsodálkoztunk a bútorfestés módjára, megismertük a motívumokat. Egyre kevesebb háztartásban főznek be gyümölcsöket, készítenek lekvárokat. A lekvárkészítő néni elmesélte, hogy milyen gyümölcsökből bogyókból készít finomabbnál finomabb lekvárokat. Ezeket meg is kóstolhattuk, nagyon ízlettek. Az időjárás nem tette lehetővé a székelykő megmászását, ezért a torockói hagyományok megismerését a néprajzi múzeummal folytattuk. Bepillantást nyerhettünk a valaha itt élt emberek mindennapjaiba, lakberendezésükbe és a viseletbe. Megtudtuk, hogy a színes torockói viseletet ma már csak ünnepi alkalmakkor hordják. Torockószentgyörgyön a kúriát megnéztük, a várhoz vezető túránkat elmosta az eső.
Torockón a Szent Teréz Gyermekotthont kerestük fel. Az ott élő gyerekeket és nevelőiket látogattuk meg. Adománnyal is készültünk számukra. Egy közös beszélgetés során ismerkedtünk meg egymással. Meséltek nekünk az életükről, a mindennapjaikról, a nehézségekről, a szülőkkel való kapcsolattartás lehetőségeiről, arról, hogy felnőttként milyen eséllyel indulhatnak a nagyvilágban. Összevetettük, hogy az életünk miben hasonlít, és miben különbözik egymásétól. Megnéztük az otthonuk rejtett zugait, betekintettünk a mindennapi életükbe. A kert, a vele járó munka, az állatok gondozása, a konyhai teendők, és a legfontosabb szabályok ismertetése után ráébredtünk arra, hogy mennyi mindenért lehetünk hálásak.
Vacsora után pótoltuk az elmaradt túrázást. Lemozogtuk az elfogyasztott töltött káposztát. Elgyalogoltunk a Székelykő lábához.
4. NAP
Erdély híres volt vallási türelméről, ezt ismerhettük meg Tordán Nagy Albert tiszteletessel folyatott találkozásunk során. Beszélt az Erdélyben bevett vallásokról, szokásokról az elfogadásról és természetesen bemutatta templomát is.
Ezután a Tordai sóbányát látogattuk meg. Erdély egyik fontos ásványkincse a kősó. Ennek bányásztával ismerkedtünk meg. Természetesen kipróbáltuk a mélyben kialakított játszóteret. Felültünk az óriáskerékre.
A következő megállóhelyünk Segesvár volt. Az egykori szász város látványosságai mellett megemlékeztünk a szabadságharcban betöltött szerepéről. Hiszen a város melletti csatában vesztette életét Petőfi Sándor.
Programunk befejezéseként Kolozsvárral ismerkedtünk meg. Hozzánk közeli nagyváros Szeged, ennek az egyeteme az itt látott Babes-Bolyai Egyetem jogutódja. Városi sétánk során megnéztük a Szent Mihály székesegyházat, Mátyás szülőházát és a házsongárdi temetőt. Itt több irodalom órán hallott nevet találtunk a fejfákon.
5. NAP
Az 5. napunkat egy hosszú túrával kezdtük. Elgyalogoltunk a Menyasszonyfátyol vízeséshez. Megérte a fáradtságot csodálatos élményben volt részünk.
Hazafelé fordult buszunk a Királyhágónál elköszöntünk a történelmi Erdélytől.
Utolsó állomásunk Nagyvárad volt. Ahol koszorúztunk a Székesegyház előtt, ezt megnéztük belül is, belecsöppenve egy esküvőbe.
Rövid városi séta után idegenvezetőnktől egy általunk költött verssel búcsúztunk és hazaindultunk.
Az értékelő óra bemutatása
A kirándulást követően értékelő órát tartottunk. Igyekeztünk felkelteni a többi tanuló érdeklődését is Erdély iránt. A legszebb plakátokat kiállítottuk az iskola aulájában. A tanultakat és megtapasztaltakat egy előre elkészített teszt kitöltésével ellenőriztük. Ének-zenei osztály lévén egy közös énekléssel zártuk le a megszerzett élményeket. Elénekeltük a Székely himnuszt.